Több száz teljesen hétköznapi testbeszéd jelzést használunk. Amikor Ön úgy érzi, hogy egy éppen nyilatkozó közszereplő, valami megmagyarázhatatlan okból „gyanús”, hallgasson a megérzéseire. A legtöbb testbeszéd jelzést tudat alatt, mindannyian dekódoljuk. Csak éppen nem tudjuk megmagyarázni, mi a bajunk egy kéztartással, egy őszintétlennek tűnő mosollyal, „tikk”-eléssel.
Szerencsénkre a legtöbb ilyen momentum önkéntelen. Kommunikációs szakemberek éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy pártfogoltjuk képességeit feljavítsák, árulkodó testbeszédüket elleplezzék. Több-kevesebb sikerrel. A sok tanulás végeredménye általában, fehér fogsort villantó „mű nevetés”, begyakoroltságról árulkodó, túl tökéletes gesztusok, protokolláris mozdulatok. Aztán jön egy váratlan fejlemény, egy váza leesik a stúdióban, a speaker nem azt kérdezi, amiben megállapodtak, vagy csak egyszerűen nincs formában, és előbukkan az igazság.
A kulisszák mögött a kommunikációs tanácsadó őrjöng, a nézők valami furcsaságot éreznek, a testbeszédben jártasak pedig megismerhetik az álarc mögött megbúvó, valódi személyiséget. Lőttek az adócsökkentésnek.